Vannak csaták, amiket meg kell vívnunk. De ez más...
Mi van, ha az életed egy pillanat alatt megváltozik? Az egyik csata után találkozol egy ismeretlennel, aki az ellenséghez tartozik... Olyan mintha nem is e világi teremtmény volna: szőke hajú, kék szemű, jóképű, kedves... Egy megtestesült álom...
Halálosan beleszeretsz, pedig tudod, nem lenne szabad... Jól érzed magad vele, úgy érzed, van valaki, akire számíthatsz. Csak pár napja ismered, de gyakorlatilag bármit megteszel az ő kedvéért. Az érzéseiddel is tisztában vagy...
De az érmének is két oldala van...
Pár napon belül az ágyában találod magad, majd amikor reggel felébredsz, közlik veled, mindez egy trükk volt... Becsaptak.
A fiúnak, akit szeretsz, meg kellene ölnie téged. Szerencsére bizonyos értelemben megment a haláltól, viszont téged börtönbe vetnek, ahonnan nem látsz kiutat. Ráadásul nem érted, a szüleid miért álltak az ellenség emberei között.
Próbálnak belőled olyan dolgokról információt kiszedni, amikről fogalmad sincs. Úgy érzed mindennek vége, de akkor valaki a segítségedre siet, majd menekültök.
Próbálod kiverni a fejedből a fiút, aki becsapott. De vajon sikerül? Mikor végre túltennéd rajta magad, ő ismét felbukkan.
Képes vagy még hinni neki? Szereted még? Mi van, ha már nem vagy képes egyikre sem? Meg tudod törni a jeget, vagy elveszítesz mindenkit, aki fontos számodra?

2011. december 7., szerda

Az új én?

*A sors, a végzet,
Mi összeköt minket...
Nem értem, miért...
De meg kell tennem...*

-Miért hívtál? - Kérdezte kisvártatva Lucas. - Jared-et pedig még soha nem láttam.

-Éppen ezért... Hogy is mondjam? Jaredet rabolták el innen, és ezért van háború... Legalábbis szerintem...

-Te lennél Terence Haber fia? - Ámult el Lucas.

-Gondolom, igen... - Jared hangjában semmiféle kétséget vagy hitetlenkedést nem hallottam.

-De... - Lucas előrehajolt, a kezeit összekulcsolta. - Hogy derült ki?

Mindent elmondtunk. Khm... Szinte mindent...

Mint kiderült az öregember, akitől ezeket a dolgokat megtudtuk, Lucas nagyapjának az egyik barátja, Peter Walker volt.

-És most mi lesz? - Kérdeztem remegő hangon. Hisz nem titkolhatjuk el mindezt, és előbb-utóbb a keletiekhez is eljutnak a hírek. Akkor pedig egy újabb harc veszi kezdetét, ami még tovább fog tartani.

-Holnap estére megpróbálok összehívni egy gyűlést. Arra el kéne jönnöd. Ha akarsz... - Fordult felém. - Te is jöhetsz. Hét óra jó lesz?

-Persze. - Mondtuk egyszerre Jareddel.

Miután Lucas elment, megkérdeztem, honnan tudja, hol lakok.

-Szerinted? - Kérdezett vissza. Ekkor már a szobám ajtaján léptünk be.

-Követtél? - Tippeltem.

-Minden este. - Válaszolta, mire én elmosolyodtam. - Remélem, nem baj... - Megráztam a fejem.

A derekam köré fonta a karjait, és közel húzott magához.

-Ha követtél, akkor látnod kellett, amikor Garett... - Jöttem rá.

-Igen. Legszívesebben odamentem volna, hogy... - A mondatot valószínűleg szándékosan nem fejezte be. - De azt sem akartam, hogy észrevegyél, így visszanyeltem a haragomat.

***

Miután én is végeztem a zuhanyzással, beléptem a szobámba, de Jaredet sehol sem láttam.

A nyitott ablakon keresztül hideg szél fújt befelé. Odasétáltam, hogy becsukjam, viszont megpillantottam Jaredet. Most is csak egy nadrág volt rajta, így láthattam az izmos karjait...

Mellé léptem, ő pedig átkarolt.

-Nem fázol? - Kérdeztem. Ő csak a fejét rázta.

-Te igen? - Nem voltam biztos a hangomban, ennél fogva bólintottam. - Menjünk be!

Jared bezárta az erkélyre vezető ajtót, majd lehuppant az ágy szélére.

-Gyere ide! - Felém nyújtotta a kezét. Megfogtam, így könnyen odahúzhatott.

A lehető legszorosabban ölelt magához, majd eldőltünk hátrafelé. Jared a hátamra fordított, ő meg fölém került. A száját az enyémre tapasztotta, és be kell ismernem tetszett, hogy gyengéden csókolt.

Egyik kezével elkezdte felfelé húzni a felsőmet. Megállítottam.

-Biztos? - Ziháltam. - Ezt akarod?

-Te? - Én nem tudtam, mit akarok. A hallgatásomat lehet, beleegyezésnek vette. A lábaimat a dereka köré kulcsoltam.

-Igen. - Súgta a fülembe az előbbi kérdésemre a választ. - De majd csak akkor, ha te is...

Ezt követően Jared ölelésében aludtam el.
***

Amikor reggel felébredtem, egyedül voltam. Hova lett Jared? Felkeltem, és elindultam lefelé. Nem kellett sokáig a fiú után kutatnom. A konyhában volt, és reggelit készített.

-Jó reggelt! - Köszöntött, miközben leültem az asztalhoz.

-Neked is. Mi készül? - Érdeklődtem.

-Rántotta.

A telefonom csörgésére felkaptam a fejem. Nem volt kedvem felvenni, de mi van ha anyuék hívnak? Végül felkeltem, előástam valahonnan a nappaliból, és felvettem.

-Tanya, Lucas vagyok. Csak azért hívlak, mert nem sikerült összehívni a gyűlést. Leghamarabb holnap után érnek rá, úgyhogy aznap jó lesz?

-Persze. - Válaszoltam, majd egyből indultam is vissza Jaredhez. Addigra már a reggeli is az asztalon volt.

-Jared... - Mondtam már az evés befejezése után. - A gyűlés majd csak holnapután lesz, mert ma nem érnek rá. Rendben? - A válasz nem volt több bólintásnál.

-Honnan szereztél másik ruhát? - Kérdeztem, mikor végignéztem rajta.

-Ha nem baj ez maradhatna az én titkom? - Kérdezte nevetve. Majd gyorsan témát váltott. - Eljönnél velem valahova?

-Akárhova.

***

Néhány órája gyalogolhattunk már, mikor felértünk egy domb tetejére, és megláttam egy házat.. Erdő vette körül, nem messze tőle pedig egy tavat pillantottam meg.

-Hát ez...? - Kérdeztem.

-Ez a... Nem is tudom, mi a megfelelő szó... Talán a "nyaralóm" a legjobb kifejezés. - Mintha a gondolataimban olvasott volna, mert arra gondoltam, hogy gyönyörű ez a hely, kijelentette: - Az arcodat elnézve nem lenne ellenedre ha itt maradnánk egy-két napot, ugye?

-Fantasztikus vagy! - Szinte szó szerint a nyakába ugrottam.

Felkapott, majd velem együtt beugrott a kellemesen meleg vízbe. Ellenkezni se volt időm, olyan gyors volt. Elengedett, mire én lefröcsköltem, ő pedig engem szintén.

-Gyere csak ide! - Mondta nevetve. Kezeit felemelve elindult felém.

-Nem fogsz elkapni. - Incselkedtem.

Felém vetette magát. Sikerült neki rabul ejtenie.

Nagyon jól éreztem magam Jareddel. Csak akkor mentünk be a házba, amikor már besötétedett.

Jared, nagy valószínűséggel, a szobájába vezetett, és ott felém nyújtott egy nadrágot és egy inget. Csak az inget vettem el a kezéből. Megmutatta merre találom a fürdőszobát. Lezuhanyoztam.

Amikor visszaértem a szobájába, ő az ágyon feküdt, és megveregette a maga mellett lévő helyet.

Ahelyett hogy mellé feküdtem volna, egy helyben álltam, ugyanis én... Döntöttem.

Szeretem őt. Vele akartam maradni. Örökre.

Ráültem a derekára. Jared felemelte az egyik szemöldökét.

-Eldöntöttem. - Közöltem vele. - Téged akarlak.

Közelebb hajoltam hozzá, és megcsókoltam. Az ujjai a hajamba túrtak. Egyik kezemmel elkezdtem kigombolni az ingét.

***

Amikor reggel felébredtem, Jared aludt még. Felvettem az inget, ami tegnap este rajtam volt, aztán elindultam megkeresni a konyhát.

Csak addig jutottam, hogy kinyissam a hűtőt, mert valaki levert mögöttem valamit.

Megpördültem. Az illetőt nem ismertem. Egy velem egyidős fiú volt az, barna hajú és szemű. Alig egy méterre állt tőlem.

-Nem is tudtam, hogy Jared felszedett egy nyugatit... - Állapította meg.

Egy lépéssel közelebb jött, így eltűnt a köztünk lévő távolság. Hátrább menni viszont nem tudtam, hisz már így is a hátamat nyomta a konyhapult.

-És milyen szép nyugatit...! - Füttyentett. A kezével végigsimított az arcomon.

-Ebből elég! Engedj el! - Parancsoltam, de ő csak nevetett. Egyik kezével sikerült lefognia mindkét kezemet, a másikkal pedig befogta a számat.