Az új én?

*A sors, a végzet,
Mi összeköt minket...
Nem értem, miért...
De meg kell tennem...*

-Miért hívtál? - Kérdezte kisvártatva Lucas. - Jared-et pedig még soha nem láttam.

-Éppen ezért... Hogy is mondjam? Jaredet rabolták el innen, és ezért van háború... Legalábbis szerintem...

-Te lennél Terence Haber fia? - Ámult el Lucas.

-Gondolom, igen... - Jared hangjában semmiféle kétséget vagy hitetlenkedést nem hallottam.

-De... - Lucas előrehajolt, a kezeit összekulcsolta. - Hogy derült ki?

Mindent elmondtunk. Khm... Szinte mindent...

Mint kiderült az öregember, akitől ezeket a dolgokat megtudtuk, Lucas nagyapjának az egyik barátja, Peter Walker volt.

-És most mi lesz? - Kérdeztem remegő hangon. Hisz nem titkolhatjuk el mindezt, és előbb-utóbb a keletiekhez is eljutnak a hírek. Akkor pedig egy újabb harc veszi kezdetét, ami még tovább fog tartani.

-Holnap estére megpróbálok összehívni egy gyűlést. Arra el kéne jönnöd. Ha akarsz... - Fordult felém. - Te is jöhetsz. Hét óra jó lesz?

-Persze. - Mondtuk egyszerre Jareddel.

Miután Lucas elment, megkérdeztem, honnan tudja, hol lakok.

-Szerinted? - Kérdezett vissza. Ekkor már a szobám ajtaján léptünk be.

-Követtél? - Tippeltem.

-Minden este. - Válaszolta, mire én elmosolyodtam. - Remélem, nem baj... - Megráztam a fejem.

A derekam köré fonta a karjait, és közel húzott magához.

-Ha követtél, akkor látnod kellett, amikor Garett... - Jöttem rá.

-Igen. Legszívesebben odamentem volna, hogy... - A mondatot valószínűleg szándékosan nem fejezte be. - De azt sem akartam, hogy észrevegyél, így visszanyeltem a haragomat.

***

Miután én is végeztem a zuhanyzással, beléptem a szobámba, de Jaredet sehol sem láttam.

A nyitott ablakon keresztül hideg szél fújt befelé. Odasétáltam, hogy becsukjam, viszont megpillantottam Jaredet. Most is csak egy nadrág volt rajta, így láthattam az izmos karjait...

Mellé léptem, ő pedig átkarolt.

-Nem fázol? - Kérdeztem. Ő csak a fejét rázta.

-Te igen? - Nem voltam biztos a hangomban, ennél fogva bólintottam. - Menjünk be!

Jared bezárta az erkélyre vezető ajtót, majd lehuppant az ágy szélére.

-Gyere ide! - Felém nyújtotta a kezét. Megfogtam, így könnyen odahúzhatott.

A lehető legszorosabban ölelt magához, majd eldőltünk hátrafelé. Jared a hátamra fordított, ő meg fölém került. A száját az enyémre tapasztotta, és be kell ismernem tetszett, hogy gyengéden csókolt.

Egyik kezével elkezdte felfelé húzni a felsőmet. Megállítottam.

-Biztos? - Ziháltam. - Ezt akarod?

-Te? - Én nem tudtam, mit akarok. A hallgatásomat lehet, beleegyezésnek vette. A lábaimat a dereka köré kulcsoltam.

-Igen. - Súgta a fülembe az előbbi kérdésemre a választ. - De majd csak akkor, ha te is...

Ezt követően Jared ölelésében aludtam el.

***

Amikor reggel felébredtem, egyedül voltam. Hova lett Jared? Felkeltem, és elindultam lefelé. Nem kellett sokáig a fiú után kutatnom. A konyhában volt, és reggelit készített.

-Jó reggelt! - Köszöntött, miközben leültem az asztalhoz.

-Neked is. Mi készül? - Érdeklődtem.

-Rántotta.

A telefonom csörgésére felkaptam a fejem. Nem volt kedvem felvenni, de mi van ha anyuék hívnak? Végül felkeltem, előástam valahonnan a nappaliból, és felvettem.

-Tanya, Lucas vagyok. Csak azért hívlak, mert nem sikerült összehívni a gyűlést. Leghamarabb holnap után érnek rá, úgyhogy aznap jó lesz?

-Persze. - Válaszoltam, majd egyből indultam is vissza Jaredhez. Addigra már a reggeli is az asztalon volt.

-Jared... - Mondtam már az evés befejezése után. - A gyűlés majd csak holnapután lesz, mert ma nem érnek rá. Rendben? - A válasz nem volt több bólintásnál.

-Honnan szereztél másik ruhát? - Kérdeztem, mikor végignéztem rajta.

-Ha nem baj ez maradhatna az én titkom? - Kérdezte nevetve. Majd gyorsan témát váltott. - Eljönnél velem valahova?

-Akárhova.

***

Néhány órája gyalogolhattunk már, mikor felértünk egy domb tetejére, és megláttam egy házat.. Erdő vette körül, nem messze tőle pedig egy tavat pillantottam meg.

-Hát ez...? - Kérdeztem.

-Ez a... Nem is tudom, mi a megfelelő szó... Talán a "nyaralóm" a legjobb kifejezés. - Mintha a gondolataimban olvasott volna, mert arra gondoltam, hogy gyönyörű ez a hely, kijelentette: - Az arcodat elnézve nem lenne ellenedre ha itt maradnánk egy-két napot, ugye?

-Fantasztikus vagy! - Szinte szó szerint a nyakába ugrottam.

Felkapott, majd velem együtt beugrott a kellemesen meleg vízbe. Ellenkezni se volt időm, olyan gyors volt. Elengedett, mire én lefröcsköltem, ő pedig engem szintén.

-Gyere csak ide! - Mondta nevetve. Kezeit felemelve elindult felém.

-Nem fogsz elkapni. - Incselkedtem.

Felém vetette magát. Sikerült neki rabul ejtenie.

Nagyon jól éreztem magam Jareddel. Csak akkor mentünk be a házba, amikor már besötétedett.

Jared, nagy valószínűséggel, a szobájába vezetett, és ott felém nyújtott egy nadrágot és egy inget. Csak az inget vettem el a kezéből. Megmutatta merre találom a fürdőszobát. Lezuhanyoztam.

Amikor visszaértem a szobájába, ő az ágyon feküdt, és megveregette a maga mellett lévő helyet.

Ahelyett hogy mellé feküdtem volna, egy helyben álltam, ugyanis én... Döntöttem.

Szeretem őt. Vele akartam maradni. Örökre.

Ráültem a derekára. Jared felemelte az egyik szemöldökét.

-Eldöntöttem. - Közöltem vele. - Téged akarlak.

Közelebb hajoltam hozzá, és megcsókoltam. Az ujjai a hajamba túrtak. Egyik kezemmel elkezdtem kigombolni az ingét.

***

Amikor reggel felébredtem, Jared aludt még. Felvettem az inget, ami tegnap este rajtam volt, aztán elindultam megkeresni a konyhát.

Csak addig jutottam, hogy kinyissam a hűtőt, mert valaki levert mögöttem valamit.

Megpördültem. Az illetőt nem ismertem. Egy velem egyidős fiú volt az, barna hajú és szemű. Alig egy méterre állt tőlem.

-Nem is tudtam, hogy Jared felszedett egy nyugatit... - Állapította meg.

Egy lépéssel közelebb jött, így eltűnt a köztünk lévő távolság. Hátrább menni viszont nem tudtam, hisz már így is a hátamat nyomta a konyhapult.

-És milyen szép nyugatit...! - Füttyentett. A kezével végigsimított az arcomon.

-Ebből elég! Engedj el! - Parancsoltam, de ő csak nevetett. Egyik kezével sikerült lefognia mindkét kezemet, a másikkal pedig befogta a számat.